Mint azt előző írásunkban olvashattátok, a DÖK-tagok feladatköreit az SZMSZ-ben tisztázni és szabályozni is kell, az esetleges félreértések elkerülése érdekében. Harmadik cikkünkben arról olvashattok, hogy miket kell tartalmazni egy jó DÖK SZMSZ-nek.

Bizonyára tudjátok, hogy a DÖK létrehozásához elengedhetetlen egy Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotása. Ez azért fontos, mert a továbbiakban ez alapján fog működni az DÖK. E dokumentumban szükséges leírni mindent a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Fontos, hogy egy jól elkészített SZMSZ hosszú évekre meghatározhatja a DÖK működését, és nem kell minden tanév elején módosítani. Természetesen nem árt olykor átolvasni, hogy valóban az ott leírtak szerint működik-e a DÖK.

NE FELEDJÉTEK, HOGY AZ ALÁBB LEÍRTAK NEM KIZÁRÓLAG AZ ISKOLAI DÖK-RE, HANEM A VÁROSI/TELEPÜLÉSI VALAMINT A KOLLÉGIUMI DÖK-ÖKRE IS VONATKOZIK!!!

Második cikkünkben röviden arról lesz szó, hogyan kerülhetnek a tagok a diákönkormányzatba. Ez sokféleképpen történhet, de három jól elkülöníthető delegálási formát szoktunk emlegetni.

Az első delegálási forma a közvetlen delegálás. Ez azt jelenti, hogy a DÖK tagjait az iskola tanulói választják meg. Mindenki választó és választható, hiszen mindenki indulhat DÖK tagnak. Ez a választási forma felpezsdítheti az egész iskola életét, hogyha egy kampány előzi meg a választást, éppen úgy, ahogyan az országos választások előtt is lenni szokott. Itt akadhat lehetőség a jelöltek bemutatkozására, vitadélutánt tarthatnak, különféle kreatív módszerekkel ismertethetik programjukat. E delegálási eljárásnak előnye, hogy azok képviselhetik a diákságot, akik a legrátermettebbek, az iskolában a diákság „hangadói”. Hátránya azonban, hogy az életkori sajátosságok miatt kevés az esély arra, hogy az alsóbb évfolyamok tanulói is bekerüljenek a DÖK-be.