Második cikkünkben röviden arról lesz szó, hogyan kerülhetnek a tagok a diákönkormányzatba. Ez sokféleképpen történhet, de három jól elkülöníthető delegálási formát szoktunk emlegetni.

Az első delegálási forma a közvetlen delegálás. Ez azt jelenti, hogy a DÖK tagjait az iskola tanulói választják meg. Mindenki választó és választható, hiszen mindenki indulhat DÖK tagnak. Ez a választási forma felpezsdítheti az egész iskola életét, hogyha egy kampány előzi meg a választást, éppen úgy, ahogyan az országos választások előtt is lenni szokott. Itt akadhat lehetőség a jelöltek bemutatkozására, vitadélutánt tarthatnak, különféle kreatív módszerekkel ismertethetik programjukat. E delegálási eljárásnak előnye, hogy azok képviselhetik a diákságot, akik a legrátermettebbek, az iskolában a diákság „hangadói”. Hátránya azonban, hogy az életkori sajátosságok miatt kevés az esély arra, hogy az alsóbb évfolyamok tanulói is bekerüljenek a DÖK-be.

A közvetett választási forma lényege, hogy az iskola tanulói egy nagyobb csoportot választanak meg (kb. 40-60 főt), úgynevezett elektorokat, akik ezután tesznek javaslatot a diákönkormányzat összetételére. Ez a választási eljárás akkor lehet hatékony, ha az iskolának sok tanulója van, valamint hogyha előre meghatározott szempontokat fektetnek le a DÖK-öt kiválasztó elektorok, és nem saját magukat vagy netán legjobb barátaikat választják be a testületbe, hanem ügyelnek arra, hogy minden korosztály, illetve csoport (pl. színjátszó kör, suli-rádiósok, néptánc kör, stb.) képviselve legyen az iskolából. Itt előnyként említhetjük, hogy a legrátermettebb diákok kerülnek majd be a DÖK-be, hátrány lehet azonban, hogy az első szavazás után a tanulók nagy része kimarad a további döntéshozatalból.

A harmadik – talán a leggyakoribb – delegálási forma az osztályküldött diákönkormányzat. Ennek nevében is benne van, hogy a DÖK-ben minden osztály képviseltetheti magát, és minden osztálynak egy szavazata van. A DÖK tagot (esetleg helyettesét) év elején választják meg az osztályok, aki majd képviselni fogja őket a megbeszéléseken. Ennek előnye, hogy valóban minden osztály (az alsóbb évfolyamok is) beleszólhatnak a DÖK működésébe. Hátrány lehet azonban, hogy egyes osztályokban – kitolásból – olyan küldöttet választanak, akit nem igazán érdekel a DÖK munkája, nem jár el a megbeszélésekre, ezáltal az osztály kimaradhat a döntéshozatalból.

Fontos megemlíteni, hogy a DÖK működéséből adódóan, az elnöki poszton kívül szükség lehet különböző tisztségviselők megválasztására. Az egyes pozíciókat a már megválasztott DÖK-tagokbóI kell kijelölni, illetve választani. Ilyen tisztség lehet például az alelnök, aki az elnök akadályoztatása (pl.: betegség, sítábor, stb.) ellátja az elnök feladatait. De választhattok propagandistát (kommunikációs felelőst), jogi referenst, pályázatfigyelőt, pénztárost; számtalan lehetőség van. Itt mindig arra ügyeljetek, hogy a csapatból a legalkalmasabb egyént válasszátok meg. Ne felejtsétek el, hogy az egyes feladatköröket az SZMSZ-ben tisztázni és szabályozni is kell, az esetleges félreértések elkerülése érdekében.

Az diákönkormányzat SZMSZ-éről a következő cikkünkben olvashattok részletesen.

Tóth Ákos

Diákjogi Szektor